...Kompót. 

Kompót (avagy Marci) 2013. január 15-én itthagyta ezt a világot, minket... 

Marci 2012. novemberében került P. Tünde gondozásába.

Előtte sokat szenvedhetett, elhagyatottan. Sokan elmehettek mellette, figyelmen kívül hagyva fájdalmait. Sérült volt a füle, a farka, a szeme, volt egy daganat a kobakján... de élni akart.

Magánszemélyek és alapítványunk is gyűjtésbe kezdett Érte, hogy legyen miből finanszírozni a szükséges műtéteit. Többen is segítettek, és sokan szorítottak Marciért. Eltávolították a fülét, farkincáját és a daganatot.

Szépen és aránylag gyorsan felerősödött, jóízűen evett, játszott...új nevet kapott (Kompót) és a két ünnep között új életet kezdett egy gazdinál.

Aztán úgy alakult, hogy a gazditól különböző vizsgálatok miatt visszakerült Tündéhez, a pártfogójához. Kompót elég sokat köhécselt és bár a kedve, étvágya remek volt, mivel a köhögés a gyógyszeres kezelés ellenére nem múlt el, mégis indokolttá vált néhány vizsgálat. Az egyik ilyen vizsgálat során történt a baj: Kompót légzése leállt, majd a keringése is összeomlott és az orvosok hiába próbálták Őt itt tartani, Kompót elment... örökre...

Elsirattuk Őt, többen is... napok óta égnek érte a mécsesek...

Szerettük volna, ha évekig élhet egy gondos, szerető gazdi mellett, de a sors sajnos máskén akarta. Mikor végre révbe érhetett volna, hirtelen mindennek vége lett.

Annak örülök, hogy legalább élete utolsó, majd' két hónapját szeretettel, melegséggel körülölelve tölthette. Nem sok idő, de neki legalább ennyi megadatott. Sokaknak még ennyi sem jut, sokan elhagyatva, egyedül halnak meg...

Köszönet Tündének, hogy felkarolta és odaadóan gondozta, szerette Kompótot (áldozatkészsége mindannyiunk számára követendő példa),

és köszönet mindazoknak, akik hozzájárulásukkal (O.Bernadett, H.Krisztina, és akiket név szerint nem ismerünk) lehetővé tették, hogy élete végére része legyen egy kis jóban is ennek a kedves, öreg úrnak...

L.N.Á.