Pezsgő alias Pezsi. Ezt a nevet húztuk ki a Szilveszter napján befogott cicánknak a kalapból.
(Ezúton is köszönjük Zsófinak és Katalinnak a név-ötleteket! Amelyek most nem kerültek felhasználásra, azokat talonban tartjuk a jövő év végi mentettjeniknek.)
Pezsi az első két napban nem evett, nem ivott, nem wc-zett. Csak gubbasztott a kenneljébe betett boxban. Közeledésemre hátracsapott füleivel és "vernyákolással" jelezte, hogy nem kívánatos számára a társaságom.
Az azt követő napokban a távollétemben volt csak hajlandó a boxból kiemérszkedni, enni, inni, alomra menni, és változatlanul nem tolerálta, ha hozzá akartam nyúlni.
A tegnapi nap folyamán kezdett olvadni a jég. Amikor reggel benyúltam hozzá, végre nem akart "megenni", úgyhogy megsimogattam (nem is tudom, melyikünk tartott jobban a másiktól ). A félénk simogatásomra egy félénk szemlesütés volt a válasza (korábban folyamatosan, pislogás nélkül meredt rám riadtan, le sem merte venni rólam a tekintetét egyetlen pillanatra sem). Este ismét megsimogattam, amikor is egy bátortalan "buckózás" (a fejét a kezemhez nyomta) volt a reakciója és amikor abbahagytam a simit, még ott voltam, amikor kimerészkedett a tányérjához...
Szóval, elindult a folyamat... és a fejleményekről szokás szerint beszámolunk majd.
L-N.Á.
Pezsi előtörténete itt olvasható.