Szeretnénk, ha minél több állat (és gondolunk itt nem csak a cicákra és nem csak a mi védenceinkre) ideális körülmények között élhetne. Ehhez szükségesnek tartjuk, hogy minden lehetőséget megragadva népszerűsítsük a felelős állattartást, valamint az almenükbe igyekeztünk összeszedni a macskatartással kapcsolatos, általunk legfontosabbaknak vélt tudnivalókat is.
A közterületeken szaporodó macskák több szempontból is problémát jelentenek. A születő kölykök egy jelentős része súlyos szenvedések közt pusztul el (ami lelki fájdalmat és bánatot okoz az őket szerető és etető állatbarátoknak), az életben maradók által pedig folyamatosan növekszik kolóniák létszáma, így egyre több, az állatokat kevésbé szerető ember köreit zavarva.
Sokan a területet használók közül a kiirtást választják, azonban ez túl azon, hogy embertelen, nem jelent végleges megoldást, ugyanis a felszabadult élő- és vadász-területet idővel újabb macskák foglalják el...
Mások a macskák áttelepítése mellett döntenek, ami sokkal humánusabb megoldás, de bizonyos szempontból szintén nem ideális, hiszen a territóriumot ez esetben is újabb kolónia fogja „birtokba venni”.
A terület használói számára a problémát többnyire a nagyszámú, nem-kívánt szaporulat, a területen élő macskák számának korlátlan növekedése jelenti, tehát ennek kell elejét venni.
Nyugati országokban már bevált a befogás - ivartalanítás - visszatelepítés módszere. Az állatokat befogás után ivartalaníttatják, parazita-mentesítik, majd lábadozást követően az eredeti élőhelyükre visszatelepítik (a módszer alkalmazásához többnyire szükség van a kolóniát pártfogoló emberek közreműködésére, valamint a terület fenntartásában illetékes, és/vagy az azt használó személyek beleegyezésére).
Az ivartalanítással elkerülhető a nem kívánt szaporulatok létrejötte, ráadásul megszűnnek a párzási időszakban gyakori, éjjeli "macskazenék", a kandúrok nem „jelölgetnek”, stb.
Ha a kolónia tagjai enni is kapnak, és nem zargatják őket, akkor megmaradnak a területükön és megvédik azt, tehát nem engednek betelepülni új, szaporulatképes macskákat.
Fentiek alapján tehát elmondható, hogy mind a terület használói, mind pedig a macskák egyaránt „jól járnak”.
Itt jegyeznénk még meg, hogy az állatokat etető személyeknek érdemes különös hangsúlyt fektetni az etető és alvó helyek tisztán tartására, mert sok esetben az etetés kapcsán kialakuló körülmények zavarják pl. a környék lakóit.
Ne hagyjunk magunk után ételmaradékot (legfeljebb némi száraz eledelt), mert a keletkező szagok, a maradékra érkező legyek, stb. zavaróak lehetnek. Ha többnyire és nagyjából azonos időpontokban megyünk etetni, akkor azt az állatok megszokják, az etetésre időben érkeznek. Ha megvárjuk, amíg jóllaknak, nem szükséges élelmet ott hagynunk, sőt, nem ajánlott, mert ha a terület több macskát képes élelemmel ellátni, akkor érkezni is fognak újabb cicák… Csak friss ivóvizet hagyjunk az állatoknak, az el nem fogyasztott húst, konzervet gyűjtsük zacskóba és vigyük el zárt kukába, a használt tálakat mossuk el, stb.
A fekhelyként használt dobozokat, plédeket és egyebeket időről időre cseréljük! Ha az állatok pl. közös pincékben húzzák meg magukat, gondoskodjunk a rendszeres bolha-írtásról, stb.
Az általunk „patronált” állatok nyugalma rajtunk is múlhat! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy embertársainkat ne zavarják a közterületeken élő cicák!
NON-STOP ÁLLATKÓRHÁZ
1183 Budapest, Ráday Gedeon u. 67.
Telefon: 2908970
Fax: 2960638
Rendelés: NON-STOP, 0-24 óráig, SZOMBAT, VASÁRNAP, ÜNNEPNAPOKON IS!
- szakállatorvosi rendelés, kisállatrendelő,
- belgyógyászati, sebészeti, szülészeti ellátás, műtétek,
- ultrahang, röntgen,
- nehezen kezelhető ebek fúvócsöves oltása és egyéb kezelése,
- sürgősségi műtétek,
- stb.
ÓRIÁS KUTYAPANZIÓ (CICÁKAT IS FOGADNAK!!!)
2225 Üllő, Stöckl tanya
Telefon: 20/922-4075
Nyitva-tartás: NON-STOP
- kellemes környezet,
- szakmai felkészültség,
- nagyon sok szeretet,
- biztonság,
- egyedi kívánságok teljesítése,
- stb.
Részlet
a Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendeletéből
a kedvtelésből tartott állatok tartásáról
„A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban
tartani.
(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.
(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban
tartani.
(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.
(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) meg felelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.”
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) meg felelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.”
Az évenkénti védőoltást, ha csak egy mód van rá, érdemes beadatni, mert ezzel az állatot rengeteg felesleges szenvedéstől, vagy akár a korai elhullástól, magunkat pedig sok aggódástól és egy-egy betegség kikezeltetésével járó kellemetlenségektől kímélhetjük meg (ráadásul egy-egy kezelés anyagi vonzatai elérhetik, vagy akár meg is haladhatják több évi megelőző védőoltás árát).
Macskák esetében az oltási program legkorábban 8-9 hetes korban kezdhető meg.
Elsődlegesen illetve minimálisan javallott egy kombinált vakcina (pl. tricat = herpesvírus, calicivírus, panleucopenia ellen). Az első oltást 3-4 hetes időközzel meg kell ismételni (u.n. emlékeztető oltás), majd ezt követően évente egyszer elegendő újra beadatni.
Főleg kijárós vagy kinti cicáknál ajánlott még egy leukózis elleni vakcina adása is (pl. leukocell). Ezt lehet külön (a fenti kombinált oltásokhoz képest kicsit elcsúsztatva, pl.: tricat oltás 8 hetes korban, leukocell oltás 10 hetes korban, tricat oltás ismétlése 12 hetes korban, leukocell oltás ismétlése 14 hetes korban.), vagy lehet egyben (pl. purevax vakcina), de ez utóbbit legkorábban csak 12 hetes korban kaphatja (természetesen ennél is szükséges az emlékeztető oltás 3-4 hetes időközzel, majd később az évenkénti ismétlés).
A veszettség elleni védőoltásról:
A macska csak veszett állat marrása útján kaphatja el a betegséget (kizárólag lakásban tartott macskák esetében tehát pl. a legkevésbé fontos). Magyarországon nem jellezmő a veszett állatok előfordulása, DE ettől eltekintve fontos közegészségügyi jelentőssége van ezen oltásnak, amikor macska embert mar.
A FIP elleni vakcináról:
A FIP ellen egy szembe illetve orrba cseppenthető vakcina létezik, melynek hatékonysága és így jelentőssége komoly vita tárgyát képezi mind mai napig az állatorvosok körében. (A FIP vírus az enteriális koronavírus mutációjával alakul ki. Az enteriális coronavírus igen elterjedt, a mutáció azonban a fertőzött macskák "mindössze" kb. 5%-ánál jön létre és kérdéses, hogy kinél mutálódik és kinél nem.)
A macska AIDS elleni vakcina is alakul már külföldön, de jelenleg még nem elérhető.
Fentieken kívül esetenként egyéb oltások is javasolhatók (pl. bőrgomba elleni, mely nem csupán a megelőzést szolgálhatja, hanem a már kialakult bőrgombás betegségek gyógyítását is előlendítheti).
Amennyiben valaki oltatlan cicát vesz magához, úgy az állat korától függetlenül érdemes megkezdeni az oltási programot, mely program tartalmával és ütemezésével kapcsolatban a tartási körülmények ismeretében az állatorvos tud érdemi javaslatokat tenni.
A rendszeres parazitamentesítés elengedhetetlen – és anyagilag sem túl megterhelő, hiszen pl. egy-egy féreghajtó tabletta mindössze pár száz forintba kerül…
Sajnos sokan nem veszik komolyan a féreghajtás fontosságát, pedig számos galand- és fonál-féregfaj az emberben is képes megtelepedni.
A kölyökmacskák féregtelenítése kb. 6-12 hetes korban esedékes, kétszer, 2 hét időközzel. Kölykök esetében javasolt féreghajtó készítmény a Vitaminthe paszta.
Felnőtt macskáknál kizárólag benti tartás eseén 3-6 havonta, kijárós, vagy kinti macskák esetében 3 havonta javasolt a féreghajtás (az ember a cipőtalpán behurcolhatja a petéket a lakásba, illetve különböző rovarok elfogyasztásával is fertőződhetnek a macskák). Felnőtt macskák esetén javasolt féreghajtó készítmény a Cestal vagy a Drontal Cat tabletta.
Ha bármikor féreg ürül (akár spontán, akár féreghajtó hatására), akkor 2 hetes időközökkel mindaddig ismételnikell a hajtást, míg ürülni látják a férgeket (ürülés a beadást követő 1-3 napban várható).
Együtt tartott állatoknál mind a külső, mind a belső élősködők elleni kezeléseket összehangoltan kell végezni, tehát az együtt tartott, vagy egymással érintkező állatok egyszerre kapjanak bolhairtót, féreghajtót, stb.
Féreghajtó készítmények nem csak paszta és tabletta, hanem spot-on formájában is léteznek. A spot-on készítmények magasabb ár-fekvésűek, azonban ezek többsége külső paraziták ellen is véd, mint pl. bolhák, kullancsok, sőt, némely készítmény fülrüh ellen is, illetve nehezebben kezelhető állatok esetében ezeket egyszerűbb használni.
Minden készítmény alkalmazása előtt fontos elolvasni a tájékoztatót, vagy konzultálni állatorvossal, állatpatikussal (az állatorvosi rendelőben gyakori eset, hogy a gazdi olyan készítményt tett a cicára - pl. ex spot -, ami macskára nem lenne használható és ezzel mérgezést okozott kis kedvencének).
Minidg ügyeljünk, hogy az állat súlyának megfelelő mennyiséget adjuk be, az alul „kalibrálás” és a túladagolás sem szerencsés! (Alulkalibrálás esetén nem fejti ki rendesen a hatását, így az állat a kezelés ellenére férges maradhat, túldozírozás esetén pedig durva hasmenést illetve hányást okozhat.)
Fontos a bolha elleni kezelés is, ugyanis a bolhák is terjeszthetik a galandférget.
A bolhák ellen a spot-on készítményeken kívül különböző spray-k is kaphatók. Ezek használatáról is fontos elolvasni a rajta feltüntetett tájékoztatót (jó részük pl. nem használható szoptatós anyamacskára, vagy egészen kicsi kölykökre, illetve természetesen ebben a kategóriában is léteznek olyan készítmények melyek nem használhatók macskákra)!
Az életkornak megfelelő, egészséges és helyes táplálás nagyon fontos a cicák optimális fejlődéséhez, a jó életminőséghez, a hosszú élettartamhoz és természetesen a betegségek megelőzéséhez.
Az egészséges táplálás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legdrágább prémium minőségű tápokat kell megvennünk (ezt sokan nem engedhetik meg maguknak), azt azonban mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy mi az, amit a macska nem fogyaszthat, és mi az, amire a szervezetének feltétlenül szüksége van.
Az alábbi táblázatban a nedves és a száraz táp együttes adagolására vonatkozó adatok szerepelnek, azonban a mennyiségek hozzávetőlegesek. Eltérő tápok és eltérő életmódok (pl. benti / kinti tartás) esetén tehát más-más mennyiségek lehetnek a javasoltak. Érdemes mindig megnézni és alapul venni az adott tápok csomagolásán feltüntetett értékeket.
|
|
nedves táp/nap
|
+ száraz táp/nap
|
|
3 hónapos korig
|
100gr
|
30gr
|
|
3-5 hónapos kor között
|
200gr
|
25gr
|
|
5-10 hónapos kor között
|
200-250gr
|
25-30gr
|
|
10 hónapos kortól
|
200gr
|
25gr
|
Amint az a fenti adatokból is látszik, a kölykök a fejlődésük bizonyos szakaszában többet fogyasztanak, mint a felnőtt macskák, ami létfontosságú szerveik egészséges kifejlődéséhez szükséges is. Az ajánlottnál kevesebb mennyiség etetése komoly visszamaradásokat, és akár egész életére kiható egészségkárosodásokat okozhat.
A kölyköknek (10-12 hónapos korig) célszerű junior eledeleket adni, mivel ezek összetétele egészen más, mint a felnőtt tápoké. Míg az előbbiek tartalmazzák a számukra szükséges mennyiségben mindazokat a vitaminokat, ásványi-anyagokat és nyomelemeket, melyek a fejlődésükhöz kellenek, addig az utóbbiak nem fedezik az energiaszükségletet, melyre gyorsan fejlődő szervezetüknek szüksége van.
A száraztáp rágcsálása jótékonyan befolyásolja a fogazat és a szájüreg egészségesen tartását (pl. fogkő képződés megelőzése), fontos azonban mellette a bőséges folyadék bevitel, mivel e nélkül veseproblémák kialakulásához vezethet.
Fontosak a tisztálkodás során gyomorba kerülő szőrzet emésztéséhez, eltávozásához szükséges étrend-kiegészítők. Kaphatók szőrlabda képződést megelőző vitaminok és paszták. Érdemes ezeket a termékeken feltüntetett mennyiségben adagolnunk, illetve lakásban tartott cicák esetén ide sorolható a cicafű is. (Szoba-cicánknak biztosítsunk friss cicafűvet. Állateledel boltokban készen vagy félkészen kapható, illetve búzát ültetve házilag is elkészíthető.)
Ha az emésztőrendszerben szőrlabda alakul ki, állatorvosi segítséget kell kérni. Mind a cica mind pedig a gazdi számára kényelmesebb megelőzni a bajt, mint a már kialakult problémával megküzdeni.
Alkalmanként adhatunk cicánknak egy kis kefírt, joghurtot, tejfölt, illetve megkínálhatjuk némi pároltzöldséggel, de ez utóbbi esetén kerüljük a puffasztóakat.
Mindig álljon cicánk rendelkezésére bőséges mennyiségű, tiszta ivóvíz!
Érdemes odafigyelni, hogy a leadott víz és étel
- ne legyen hideg (meghűlést okozhat),
- ne legyen túl meleg (szájüregi problémát okozhat, illetve meghánytathatja az állatot).
A cica tálkáit minden nap tisztítsuk meg és ne közvetlenül a cica toalettje mellé helyezzük el őket.
És amit NE adjunk a cicáknak:
- fűszeres, sós ételeket (pl. emberi fogyasztásra szánt felvágottakat, húskonzerveket),
- tehéntejet, mivel a legtöbb cica (különösen a kölyökmacskák) nem tudja feldolgozni a tejcukrot és így a tej hasmenéshez és a bélflóra felborulásához vezet,
- édességet, mivel a cukor tönkreteszi a fogakat, a magas szénhidrát tartalom pedig elhízáshoz vezet (melyek további egészségügyi problémákat okozhatnak).
SOHA NE adjunk cicáknak
nyers húsokat - számos komoly fertőzést vihetnek be a szervezetbe,
tojásfehérjét - nem képesek megemészteni,
csontot és halszálkát - megakadhatnak a belekben, vagy kiszúrhatják azt,
gombát - sokkot, vagy akár halálos toxikózist is okozhat,
kelt-tészta félét – akár olyan mértékű puffadást is okozhat, mely megrepeszti a gyomrot.
Alkategóriák
- Ön itt van:
-
Főlap
-
Állattartás
-
A macska szállítása
- Állattartás
